Szajla határában kunhalmokat találtak, majd a pilinyi kultúrához tartozó késő bronzkori urnatemetőt tártak itt fel.
A település nevét először 1329-ben említették Kethzayla, majd 1332-ben Zayla néven említették az oklevelek.
1329-ben a Baksa nemzetségbeli (de genere Boxa) Simon utódai osztoztak meg rajta. Kétszajla Dénes fia Gergelynek jutott.
1331-ben Károly Róbert király a Simon leszármazottainak birtoka közt fekvő Szajlát a cseh Chenyk vitéznek adta, de az 1331-es oklevelet 1334-ben István királyi jegyző már a maga részére átíratta.
1389-ben a siroki vár tartozéka és a Tari család birtoka volt, majd a Kompoltiaké lett. 1606-ban Nyáry Pál birtokába került. Elnéptelenedett, de a 17. század elején újra benépesült, később a felszabadító harcokat is átvészelte.
A 18. században földesurai a Nyáry örökösök voltak. Betelepítése Nógrád megyei családokkal történt. Terpesről is költöztek át ide telepesek, akik között szlovákok is voltak, azonban ők hamar elmagyarosodtak.
A község pecsétje: kalász, csoroszlya, ekevas; körirata: Szajlai pecsét 1753. A falu 1895-től a terpesi anyakönyvi kerülethez tartozott, 1951-től önálló volt 1973-ig, amikor is újból Terpeshez került.
1841-től gróf Károlyi György vásárolta meg a birtokjogot, s így 1920-ig a Károlyi család tulajdona. 1900-ban a már 140 házat számláló község legnagyobb része leégett. Az első világháborúban 110-en harcoltak a falu lakosságából, közülük 12-en vesztették életüket. A 20. század első felében a Mátra hegység alatt, a Dolina völgyben elterülő kisközség a pétervásárai járáshoz tartozott.
A faluban római katolikus népiskola működött általános továbbképzővel, melyben két tanító oktatott. 1990-ben független polgármester vezette önkormányzat alakult.
Jelenleg kb. 500 fő lakja.
Római Katolikus Templom (Szent Kereszt felmagasztalása)
1803-1806 között épült, Deák János György pásztói kőműves terve alapján. Dombon álló egyhajós későbarokk, torony nélküli templom.
Cím: Szajla-Ófalu, Alkotmány utca
Szajlai Szent Kereszt templom címe – google maps térkép
Nagy Halom kirándulóhely – „Attila sírdomb”
A helyi legenda alapján Attila hun királyt itt temették el. Napjainkban Pünkösdkor, a Nyári és téli napforduló alkalmával pogány szertartásokkal emlékeznek a hun fejedelemre.
Kopjafa és emléktábla található az Attila legenda írásos anyagával.
Megközelítése: A Kossuth utca végéről gyalogösvény vezet fel a dombtetőre.
