Sirok a Mátra keleti szélén található a Tarna mentén.
A község és a vár neve talán szláv eredetű (širokъ kamy : széles kő), vagy francia (sỉrỏk, sỉrỏkỏ), esetleg magyar (sírókő). Első írásos említése 1302-ben Sirak, majd 1320-ban Castrum Syruk.
A község vára, és motoros találkozói miatt országszerte ismert.
Jelenleg kb. 1800 fő lakja.
Siroki vár
Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.
1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.
Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni.
Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.
A vár festői képet tár a településre, sétával könnyen megközelíthető. Szabadon látogatható. A Vár és környéke Védett terület.
Cím: 3332 Sirok, Borics Pál út 6.
Telefon (községháza): +36 36 561 000
Siroki vár címe – google maps link
Barát és Apáca szikla
A Kis-Várhegyen – a vártól északra található. A várból elénk táruló körpanoráma mellett két magányos szikla vonzza a tekintetünket. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatt nyeregbe. Itt jobbra fordulva gyalogösvényen érjük el a sziklákat.
Sirok Barát és Apáca szikla címe – google earth térkép
Török asztal
A Kis-Várhegyen – a vártól északra található. Riolittufából álló lapos kőképződmény. Nevét talán formájáról kaphatta. A pogány időkben áldozati célokat is szolgált. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a Bükk irányába. A Barát és Apáca sziklától továbbsétálva a következő sziklaképződmény.
Siroki Törökasztal címe – google maps térkép
Siroki Tájház
A falu központi részén, a Petőfi Sándor u. 11. szám alatt áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A 19. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a lakóház is jelentős épület, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé teszi az épületet. Ezek az oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek munkái. Sirokban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. A tájház hátsó szobájában a siroki önkormányzat palóc szobát rendezett be, palóc motívumokkal díszített bútorok készültek.. Az épületben eredetileg található szabadkéményt a megszélesített harántfalakra épített dongaboltozattal fedték be. A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos istálló/csűr.
Cím: 3332 Sirok, Petőfi Sándor utca 11.
Siroki tájház címe – google maps térkép
Kútvölgyi Szabadidőpark
Mindenki számára igazi felüdülést, kikapcsolódást jelent a Kút-völgyi szabadidőpark. A közkedvelt kirándulóhelyet a Mátravidéki Fémművek alakította ki. 1993-tól a helyi önkormányzat kezelésébe került.
Szép fekvése, jó levegője, zöldfelületei, játszótere faházaival a felnőttek és a gyermekek számára egyaránt vonzó, gyakran színhelye ünnepségeknek, hangulatos rendezvényeknek. A szabadidőpark egyéni látogatók előtt is nyitva áll egész évben.
Érdekesség, hogy itt rendezik meg évente a motoros találkozókat, ahová határainkon túlról is többen érkeznek. A csaknem egyhetes programban neves együttesek adnak koncerteket, ahová a helybeliek is szép számmal kilátogatnak.
Kútvölgyi szabadidőpark címe – google maps térkép
Nyírjes-tó
A Mátrában végzett kutatások folyamán 1957-ben fedezte fel Máthé Imre és Kovács Margit a Nyírjes-tónak elnevezett mohalápot Sirok mellett. Tudományos feltárása ugyanebben az évben megkezdődött. Védetté 1961-ben nyilvánították. A láp könnyen elérhető a Sirok községen áthaladó főútról. A természetvédelmi tábla mellett kezdődő ösvényen haladva az úttól körülbelül 1 km távolságra fekszik. A Darnó-hegy északkeleti lejtőjén, mintegy 2-3 m mélységű, lefolyástalan medencében riolittufa alapkőzeten képződött. Területe megközelítőleg egy hektár, a tengerszint fölött 280 méteren fekszik.
Siroki Nyírjes-tó címe – google maps térkép
Katolikus Templom (Mária szeplőtelen fogantatásának tiszteletére szentelve)
Sirok középpontjában lévő dombon a 18. században épült barokk stílusú templomot Orczy László építette 1743-ban. Tornya 1787-ből való.
A templombelső a többszöri átalakítások miatt barokk jellegét csak a szentélyben őrizte meg.
A templom kiemelkedő értéke a főoltár, a szarkofág alakú sztipesz és tabernákulum fehér-arany drapériadíszítéssel.
Megtekinthető szertartások alkalmával.
Információ: +36 36 561 060
Siroki Mária templom címe – google maps térkép
Plébánia
Épült 1774-ben. Lábazatos utcai homlokzatán 5 ablak, udvari homlokzatán mellvédes 6 kosáríves tornác. Jelenleg könyvtárként és kiállítótérként működik.
Cím: 3332 Sirok, Borics Pál út 1. (a Községi Könyvtár épülete)
Siroki plébánia címe – google maps térkép
