Ivád első írásos említése a térség többi településéhez hasonlóan 1311-ből való, possessio Ivand néven. (Ez valószínűleg Ivánd településre vonatkozik, hiszen a mai Ivád annak idején Ivagy-puszta néven szerepelt és évszázadokig Ivagy családról beszélünk.)
1321 Ivád község “Ivagy-puszta” néven a levéltári adatok szerint ekkor már létezett. 1456-ban Iwagh, később Ivágy néven is szerepel. A 15-17. század elejéig az Ivády család birtokában volt. Írott emlékeink a 18. századig minden Ivágyiról mint pétervásárai lakosról szólnak. Ivádon mégis valami majorság, esetleg néhány jobbágyszállás lehetett. 1748-ban jelent meg először az egyik okiraton az Ivády vezetéknév. Ettől kezdve a települést is Ivádnak nevezték. 1778-ban a férfiágon az Ivády-nemzetség már 34 tagot számlált, akik a hagyományos kisparaszti -gazdálkodó életmód keretei között éltek.
Ma is igen gyakori a településen az Ivády-Ivádi családnév. A közel 400 lelkes község 70%-ának megegyezik a vezetékneve. Nem véletlen, hogy rokonházasságról híres a falu. Nemeskéri János antropológus sokat foglalkozott a faluval, 1936-tól kezdve mindennapos látogatónak számított.
A település „zsákfalu”, páratlan hangulata magával ragadja az idelátogatót. A túrázást, nyugalmat, természeti értékeket kedvelők számára ideális turisztikai helyszín.
Jelenleg kb. 400 fő lakja.
Római katolikus templom (Szentháromság tiszteletére szentelve)
Épült 1803-ban, későbarokk stílusú, szabadon álló épület.
Cím: Dr. Ivádi Sándor tér
Ivád Szentháromság Római katolikus templom címe – google maps link
Ivádi családfa
A világviszonylatban is jelentős, és részletes XVII. generációra visszamenőleges családfa, mely hadak szerint csoportosítva tartalmazza a település lakóinak származását.
Lyukas kő, Táltos szikla
A homokkőből álló óriási „tanúhegy” a Nagy-lyukas kőnek is nevezett Táltos szikla. Sziklagyep fedi, védett állatok, növények élnek rajta. Tetején az un. Kosár, mely feltehetően pogány kori áldozóhely volt.
A termetes sziklafal alá mászva a meredek lejtőn mintegy öt méter magasan egy barlang ürege tátong. A barlang szamárhátas boltozatú bejárata őskori emberek alkotására utal. Szentély jellege formai kialakításából azonnal megállapítható. A különös természeti képződmény Ivádról Északnyugati irányban, a Pataksor út végétől a piros jelzésen haladva közelíthető meg kb. 3 km távolságban. A Kis-lyukas kő után jobbra kanyarodik az út, ezen érhető el a sziklaképződmény.
Cím: Külterület, Ivádtól északnyugat irányban.
Táltos szikla címe – google maps link
Avar kori földvár (Remete-vár)
A várra vonatkozó okleveles adat nem ismert. Kör alaprajzú, 60 méter átmérőjű, magas sáncú földvár. A kis alapterületű, magas várkúp körül jól látható az egykori sáncárok gyűrűje.
Megközelítése: Ivádtól észak-nyugatra, elhaladva a Remete-tető alatt jobb oldalon, erdőtől letarolt hegyen található
Ivádi Remete tető címe – google maps link
Ivády kastély
Magánkézben, nem látogatható.
