Parád első említése 1506-ból való, amikor egy oklevélben a település nevét Parad formában írták le.
Parádot több neves magyar család is birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákóczi-család birtokába került a terület. Településtörténeti szempontból fontos időszaknak bizonyult ez, ugyanis II. Rákóczi Ferenc – a település egyik birtokosa – ekkortájt létesített üveghutát Parádóhután, mely később a szomszédos Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében egyaránt fontos szerepe volt a Grassalkovich, az Orczy, illetve a Károlyi családnak is. Parád sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása végett. Az üvegművességet a mai napig végzik Parádon és környékén, főként a tőle ma független, fentebb már említett Parádsasváron zajlott nagyívű termelés, az ottani, Európa-szerte ismert üveggyár azonban a rendszerváltás után teljesen leépült.
A kristályüvegek készítésének meghonosodása az 1803-ban felállított köszörűkőműhelynek köszönhető.
A gyógyvizek történetében szintén fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1763-ban Mária Terézia királynő elrendelte, hogy vegyék számba az ország hasznosítható ásványvizeit. Markhót Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel, melyet írása szerint a környékbeliek már akkor lábfájásra, lábdaganatra és fekély gyógyítására használtak. 1778-ban megkezdte működését a timsógyár. A timsólúg vizét elsősorban bőrbetegségekre és rosszindulatú kiütések kezelésére használták. Az adottságok kihasználására új településrészt alapították Parádfürdő néven. Az első fürdőházat 1795-ben építette föl Orczy József, az akkori uradalombérlő, s feleségével folyamatosan bővítették azt. A fürdőhely első név szerint ismert jómódú vendége Fáy András volt, de fontos megemlíteni Kossuth Lajos nevét is, aki szintén az itteni fürdőkben próbálta megrendült egészségét helyreállítani. Az építkezések és fejlesztések folyamatosan folytak a fürdők körül, s a parádi fürdővilág egyre ismertebbé, híresebbé vált. Arisztokrata és polgári családok egyaránt utaztak az településre gyógyulás, testi és lelki megerősödés reményében.
1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést.
Jelenleg kb. 2000 fő lakja.
Károlyi kastély
A Károlyi-birtok egyik leglátványosabb épülete a XIX századi kastély, mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1893ban a két hektáros, botanikai ritkaságokkal tűzdelt őspark ölelésében. 2002-ben az épület a komplett megújulás jegyében szállodaként nyitotta meg az Erzsébet-szárnyat, mely a múlt jegyeit is megőrizte hangulatában.
Palóc ház
Az 1770-es években épült ház, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, melynek első két sejtjét zsilipelt technikával építették. A harmadik helyiséget később, valószínűleg a család tagjainak szaporodása miatt toldták hozzá a XIX. Században. 1963-ban nyitotta meg kapuit, az akkor még Heves Megyei Múzeumi Szervezet egységeként. Ma a Dobó István Vármúzeumhoz tartozik. Ez volt az első tájház, amit megnyitottak. A pitvarból, szobából (házból) és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melynek berendezési tárgyait Morvay Judit és Csilléry Klára gyűjtötte Parádon és a szomszédos Bodony településen a 60-as évek elején.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A portán megtalálható a hidas ól (disznó ól), és a csűr is, mely szintén zsilipelt technikával készült. A csűr választja el az udvart a kerttől, mely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként használták, kocsit, szerszámokat, földműveléshez szükséges eszközöket tároltak itt. A jobb oldali részén található az istálló, ahol az állatok mellett a férfiak is gyakran aludtak dikókon. A palócokra sokáig jellemző volt a nagycsalád. Volt, hogy 25-50-en is éltek egy házban. A parádi porta jelenlegi berendezése szerint két idősember, két másik pár és gyermekeik éltek itt.
Cím: 3240 Parád, Sziget út 10.
Telefon: 06-20/456-70-07
Parád Palóc ház címe – google maps link
Népi fafaragó hagyatéki kiállítása
A fafaragó mester hagyatékának egy részét az önkormányzat 2006-ban vásárolta meg, és ekkor nyílt meg a jelenlegi kiállítás is.
A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve.
Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni.
Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket.
Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását – a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Johák emlékét megérdemelt tisztelet övezi, hiszen még életében igyekezett alkotásait együtt tartani.
Cím: 3240 Parád, Kékesi út 2.
Telefon: +36-30/416-35-50
Parádi fafaragó mester kiállításának címe – google maps link
Tájház
A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja. Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, melyeket ötven év felett hordtak a nők.
A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csőrlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sujkoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).
Cím: 3240 Parád, Kossuth Lajos út 53.
Telefon: +36-30/416-35-50
Parád Tájház címe – google maps link
Római katolikus templom (Szent Otília tiszteletére szentelve)
Parád műemlékei közül az egyik legrégibb az 1768-ban felépített barokk stílusú, kőből épített katolikus templom. Az épület belmérete nyolcszor húsz méter. Keleti homlokzatán található a torony, melyben három harangot helyeztek el, Szent Otília, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére. A karzatra egy hatváltós orgona került. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. Az ott elhelyezett képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné saját költségén renováltatta kívül-belül az épületet. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban, s ebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben pedig kívülről renoválták a hívők jelentős anyagi támogatásával.
A templom előtt Szűz Mária szobor áll, amelyet 1908-ban az Amerikában dolgozó parádiak állíttattak. Ez a templom az egyetlen Magyarországon, amelyet Szent Otília tiszteletére szenteltek fel. A legenda szerint Otília a III. században világtalannak született, ám a keresztségben visszanyerte a látását. Így lett a vakok és gyengén látók védőszentje. E ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza.
Tornyában három harang található, a délidőben megszólaló Szent Ottília-harangot Korents Márk öntötte Egerben, 1858-ban.,
Parádi Szent Otília templom címe – google maps link
Gyógyfürdő Kórház
Az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház szélcsendes, magas páratartalmú, pormentes környezetben található.
Az első fürdőházat 1795-ben építették a cseviceforrás mellé, majd megindult a magánfürdőházak épitkezése. A XIX század végén, 1873-ban kezdődött az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása, mely az évszázad végére fejeződött be.
Tel: 36/ 364-104
Cím: Parád, Kossuth u 221.
Parádi gyógyfürdő kórház címe – google maps link
Cifra Istálló – Kocsimúzeum
A Károlyi kastély mellett a birtok másik egyedülálló épülete a Cifra Istálló, melyet 1908-ban gróf Károlyi György építtetett, Ybl Miklós tervei alapján. Az E alakú, vöröstéglás, gerendázott falú épület is az uradalomhoz tartozott.
Az épületben 1971-ben berendezett Kocsimúzeumban a kocsigyártás történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölber-testvérek műhelyéből került ki, ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon. Emellett különböző lószerszámok gazdagítják a kiállítást.
Cím: Parádfürdő, Kossuth L. út 217.
Parád Cifra Istálló címe – google maps link
Parádfürdői mini állatkert
A két kerített kifutó egyikében őzek, a másikban díszmadarak (pávák, gyöngytyúkok, aranyfácánok) várják a látogatókat.
Parádfürdőn, a Fürdő Kórház épületétől jobbra, a domboldalon található.
Parádfürdői állatkert címe – google maps link
Parádfürdői Park
A Károlyi család 1883-ban kezdte kialakítani a fürdőt körülvevő 126 hektáros területen fekvő részben francia, részben angolparkját. A családtól 1921-ben állami kézbe vett birtokon az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években közparkot alakítottak ki. A park szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű. A völgy hűvös klímájában óriási platánok, fenyők, tölgyek és növényi ritkaságok tenyésznek. Jelenleg mintegy 80 fa- és cserjefaj mesterien elrendezett együttesében gyönyörködhet a látogató. Az óriásfák közül említést érdemel a 817 cm törzskerületű nyárfa és az alig valamivel kisebb, mára sajnos elpusztult, több mint 300 éves Rákóczi-tölgyfa A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett.
Parádfürdő belterületén, a 24. számú főút két oldalán található.
Padárfüdői park címe – google maps link
Parádfürdői Ilona-völgyi fasor
A 1,5 km hosszú főleg vadgesztenyefákból álló fasort gróf Károlyi Mihály telepítette a recsk-parádi fasorral kb. egy időben, a XX század elején. Kialakítása Jámbor Vilmos nevéhez fűződik.
Az út bal oldalán 170, a jobb oldalán pedig 162, többségében ép fa áll.
Recskről Parád felé haladva balra a Sándor-réti elágazásnál az Ilona völgy felé letérve közelíthető meg.
Parád Ilona völgyi fasor címe – google maps link
Ilona-völgy, Ilona-völgyi vízesés
A Mátrában eredő, Parádfürdőn a Parádi-Tarnába torkolló Ilona patak völgye természeti értékekben gazdag, kedvelt kirándulóhely. Az Ilona patakon található Ilona-völgyi vízesés a Mátra egyik legszebb természeti képződménye. A víz itt az évezredek alatt kialakított kővályúkból zuhan alá a hatalmas szikladarabokra, melyeken gyönyörű májmoha-telep alakult ki. A vízesés télen, fagyott állapotban is lenyűgöző látványt nyújt. Megközelítése: Parádfürdőn a Sándor-réti elágazásnál délre letérve gesztenyefasor vezet minket a látványossághoz.
Parád Ilona völgy vízesés – google earth link
Az odaúton megismerkedhetünk az Ilona völgyi tanösvénnyel is.
Clarissa forrás
A Mátrára jellemző savanyú vizes csevice forrás. Közkedvelt túrahelyszín, vize miatt is számtalan látogató megfordul erre.
Megközelítése: Parádóhután a Klarissza út végén található. Egy meglehetősen keskeny, egyirányú úton, festői környezetben.
Parád Clarissa forrás címe – google earth link
Vörös-vár
A Vörösvár közvetlenül a parádfürdõi volt Károly-kastély fölött emelkedõ 369 m-es magaslat, relatív magassága – az alatta Parádi-Tarnához képest – mintegy 160 m . A környezetébõl meredek lejtõkkel kiemelkedõ hegy csak DKen csatlakozik egy 295 m-es nyereggel a Hegyes-hegy tömbjéhez. Tetején földvár sáncai láthatóak.
A vár belsõ területe háromszög alakú, melynek alapja 17, hossza 40 m. A várat mindhárom oldalról egy 9 m széles várárok övezte, melynek mélysége az ÉK-i oldalon 2,5 – 3 m, a többi részen gyakorlatilag már csak teraszként jelentkezik.
Történeti forrásaink hallgatnak róla.
A Parádtól délre található hegycsúcs tetejéről gyönyörű panoráma tárul a kirándulók elé a Mátra hegycsoportjára, a Tarna völgyre és az Ilona völgyre.
Megközelítése: a Parádfürdőn levő benzinkúttól induló ösvényen, kb 20 perces meredek túrával lehet a jó állapotú sáncmaradványokat megközelíteni.
Parádi Vörös vár címe – google earth link
