Tarnalelesz első írásos említése Lelez néven egy 1280-ban kelt oklevélben történt.
Az 1330-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel Lelez néven. A török 1540-ben elpusztította, de néhány évvel később újjáépült. Hódoltsági terület lett. Az 1500-as évek közepétől kezdve 1945-ig többek között az Istenmezei, Nádasdy, Daróczy és Lórántffy családok voltak a birtokosai.
Jelenleg kb. 1800 fő lakja.
Ökör-hegy
A környék legmagasabb pontja az 541 méter magas Ökör hegy.
Tarnaleleszi Ökör-hegy címe – google maps térkép
Kis-kő
Az Ökör-hegy oldalában található. A Tarnalelesz határában található 236 hektáros magterületen az ember nem avatkozik be a természet munkájába.
Az ökör-hegyi bükkös az erdei út egyik oldalán terül el, a másik oldalán viszont cseres-tölgyest és kopár szirteket láthatunk. A 60-70 éves bükkös lombkoronája néhol olyan zárt, hogy a talaj teljes árnyékban van.
Pataj-völgyi erdőrezervátum
Az Ökör-hegy oldalában található. A Tarnalelesz határában lévő 236 hektáros magterületen az ember nem avatkozik be a természet munkájába.
Az ökör-hegyi bükkös az erdei út egyik oldalán terül el, a másik oldalán viszont cseres-tölgyest és kopár szirteket láthatunk. A 60-70 éves bükkös lombkoronája néhol olyan zárt, hogy a talaj teljes árnyékban van.
Árvalányhajas sziklagyep (ősgyep)
A Peskő tetőn tömegesen tenyészik a hegyi árvalányhaj (Stipa pennata) több mint 100m2 területen igen gazdag előfordulásban.
Remetei-tó
A Remete-völgyi patakból duzzasztott kicsinyke tavacska a császármadár élőhelyeként fokozottan védett. Emellett nyüzsgő halak, gőték, szitakötő lárvák, valamint jégmadarak, a piroslábú cankók élő- és tőkés récék, vízityúkok költőhelye.
Római Katolikus templom
Templomának első említése 1720 körül történt, amikor az Angyalok Királynője tiszteltére szentelt templomot összeírták. Ekkor Szenterzsébet fialája. A kánoni vizsgálat 1767-ben kőből épített templomáról írt 1829-ben . 1836-ban a hívek a templom elhanyagolt állapotáról panaszkodtak. A XVIII. sz. során többször javították és bővítésére is sor kerül, majd a XIX. sz. közepén – a középkori részek felhasználásával – átépítették. 1928-ban a bükkszenterzsébeti plébánia székhelye, majd 1947-ben önálló plébánia lett. A mai templom a középkori szentély felhasználásával, de boltozatának elbontásával a XIX. század közepén épült. A falun kívül álló, egyszerű barokkhajós templom. A szentély nyugati falmélyedésében lévő kősírkereszt 1849-ből való. A tarnaleleszi, szentdomonkosi és fedémesi hívek 1930-ban plébániaházat építettek Tarnaleleszen. E három falun kívül a Bükkszenterzsébeten lakók lelki gondozását is a tarnaleleszi plébános és káplánja látta el 1946-ig.
Tarnaleleszei Kisboldogasszony templom címe – google maps térkép
Világháborús hősök
Az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi.
A település központját az országútra merőlegesen csatlakozó, egymással szinte párhuzamos két utca a Kossuth és Petőfi utca adja. Régen a XVIII. század végén nagyszámú kuriális nemes lakta, (így a faluszerkezet igen szép példája a palóc hadas települési módnak.)
Az 1700-as évek elején a község lakossága emelt.A hagyomány szerint a “Tatárfutásból menekülő IV Béla király pihenőhelyére épült emlékkápolna.” Az utcatorkolatot ahol az emlékmű épült a lakosság Képnek nevezte.
A leleszi emlékműnek történelmi nevezetessége is van. A török uralom kezaetén a magyar sereg egy magasrangú tisztje itt esett el és a kápolna elé temették.
Ugyanezen harcban Balázs Máté helybeli nemes ember a janicsár parancsnok fejét karddal levágta és azt is ott földelték el a kápolna hátánál.
Az 1900-as évek elején az emlékművön még látható volr a kardra szegezett janicsárfej ábrázolása. Ezt a történelmileg kettős jelentőségű emléket a helyi tanács vezetői az 1960-as években megsemmisitették. A bontásnál előkerült az üvegbezárt alapitólevél, de nem adták dda szakértőnek. llletéktelen kezébe került, aki megsemmisítette, ezért örök homály fedi a történelmileg kettős jelentőségű kápolna eredetét.
IV. Béla emlékmű
2001-ben a millenniumi ünnepségek keretében az önkormányzat szobrot emeltetett IV Béla emlékére. A szobor Király Róbert munkája.
