Bükkszenterzsébet feltehetően még II. András uralkodásának ideje alatt települhetett, és nevét II. András leányától Szent Erzsébettől vette.
Egyházát a szent királyleány kíséretéhez tartozó Farkas és Dávid alapították, és 1244-ben IV. Béla királytól engedélyt nyertek, hogy nővére tiszteletére egyházat építhessenek.
A település 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között Sancta Elisabeth néven fordult elő. 1451-ben Egyházasszenterzsébet, 1466-ban Szenterzsébet néven szerepelt. Az 1564 évi összeírásban már csak mint puszta volt feltüntetve e néven, 12 portával.
A település 1903-ban kapta jelenlegi nevét, addig Szenterzsébetnek hívták.
1949-ben egyesítették Tarnalelesszel, és csak 1957-ben nyerte vissza önállóságát.
Testvértelepülése: Székelyszenterzsébet, Románia
Jelenleg kb. 1100 fő lakja.
Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet
A település közvetlen határában található a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet területe. Itt számos védett, ritka növény- és állatfaj (pl. holló, sólyom stb.) látható, a természetjárás és természetfotózás szerelmeseinek igazi kincs ez a vidék. A vidék további természeti értékei közé tartozik a glaukonitos homokkő a Nagy-kő, a Kis-kő és az Ordas-kő. A Nagy-kő körüli ősborókás szintén a védett területhez tartozik. A Magyar Állami Földtani Intézet bemutató célokat szolgáló löszfal-talajszelvényt alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.
Nagy-kői tanösvény
7,1 kilométer hosszú Nagy-kői tanösvényt 2010-ben hozta létre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Nyomvonala a temető déli sarkától indulva a Mocsolyás-völgy oldalában halad végig, majd kanyarodik fel a Buknásza gerincére, majd azon továbbhaladva ér a Nagy-kő alá, s kapaszkodik fel az impozáns szikla 392 méter magasan lévő csúcsára. A tanösvény a Nagy-kőről a Kő-völgyön és az Erzsébeti-völgyön keresztül vezet tovább Bükkszenterzsébetre és a földtani alapszelvénynél ér véget.
A tanösvény 5 állomása : 1. Változó táj I. – Gyepek; 2. A Nagy-kő térségének állatvilága; 3. Bronzkori telep; 4. Változó táj II. – Erdők; 5. Geológia – Pleisztocén alapszelvény
„Törökbunker” – sziklabarlang
A Kiskővölgyben található, 3x4x2 méteres, bolthajtásos kiképzésű barlangban a hagyomány szerint a XVII. század végén itt maradt törökök bujkáltak évtizedekig vándor koldusként tartva le magukat.
A barlang elhanyagolt bejáratához régi út vezet a gerincvonalról
Cím: A Kiskővölgy, (Lázbérc) oldalában
Hosszúverő-puszta – volt Beniczky majorság – majorsági épületek
A volt földesúri major, melynek épületeit Beniczky Elemér, a „palóckirály” építtette a XX. század első felében, a környékbeli településről idevonzott kommenciós cselédek részére. A volt Beniczky majorság megmaradt épületei jelenleg magántulajdonban vannak.
Pétervására felé vezető 23-as főút bal oldalán, a főúttól beljebb található.
Cím: Bükkszenterzsébet dél-keleti részén
Hosszúverő puszta címe – goole earth link
Római katolikus templom
A település kulturális nevezetessége a Magyarországi Szent Erzsébet titulusú római katolikus templom, melyet a XVIII. században épült, park vesz körül. Első említése az 1720-as évekből való. 1836-ban Istványi József plébános teljesen átalakíttatta. A mai plébánia 1794-ben Orczy József által felajánlott telken épült. A késő barokk stílusú, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot 1761-1773-ban építették – 1836-ban pedig átépítették. Ma is látható azonban a lebontott barokk szószék Jézus-szobra és a Magvető fa dombormű.
A templomkertben álló kőkereszt mellett a település I. világháborúban elesett hőseinek emlékműve látható.
Cím: Bükkszenterzsébet, Szabadság út 97.
Árpádházi Szent Erzsébet Templom címe – google earth link
Palóc Értéktár Múzeum
2015 novemberében nyitotta meg kapuit a bükkszenterzsébeti Palóc Értéktár Múzeum, amelyben közel tízezer régi használati tárgy, lakástextil és kiegészítők kaptak helyet. A gyűjtemény a lakosság felajánlásából és Ladoczki Vilmos néprajzi gyűjtő anyagaiból állt össze, és a falu egyik legrégebbi (120 éves) lakóházában kapott helyet.
