Recsk első hiteles említése az Anjouk korában korában keletkezett, a 14. század elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa.
A település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. 1554-ben 4 portát számoltak, de a török dúlások után is a Recsky család maradt a birtokos, habár a kuruc és a császári seregek rablásai miatt nagyon elnéptelenedett. 1700-ban Almásy János a hűtlenség bűntette miatt kapott, elkobzott recski Békény–javak egy részére királyi adományt szerzett, 1701-ben pedig Vay Ádám egyes Recsky-családtagok birtokát vásárolta meg. Ennek következtében még az 1720-as években is csak 13 jobbágycsalád lakott ezen a területen. A terület birtokosai az Orczay, Recsky, Kubinyi, Lipthay, Boronkai, Tahy család voltak, akik helyére a későbbiekben Károlyiak és Barkóczyak kerültek. 1771-ben a Recsky, Balogh és a vele rokon Tihanyi, és a Békény családok kezén volt a falu birtokjoga. A 19. század közepén a Fehér, és a Bayjusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is.
1696-ban már temploma van.
A mai templom 1891-ben épült. A középkori római katolikus templom tornya még a 19. század végén is épségben volt. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai komplexum az ő tervei alapján 1891-ben épült meg. Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató”, mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült.
1887-ben Recsk a Kisterenye – Kál – Kápolna – vasútvonalon vasútállomást kapott.
Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, amely csaknem minden családot érintett. Az első világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét.
A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község.
1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába. 1948-ban a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. A megoldás, amelyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt.
Recsknek 1950-től lett önálló tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz tartozott. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1990-től önkormányzat vette át a falu irányítását.
Jelenleg kb. 2700 fő lakja.
Oroszlán vár – várrom
A Recsk és Domoszló között Oroszlánkő ormán található várrom a domoszlói uradalom része volt. A tatárjárás előtt valószínűleg volt már ezen a helyen egy pogányvár, melyet 1241 után az itt birtokos Aba nembeli Kompolthy család alakított át várrá, hatalmas kövekből építve lakóépületeit, bástyáig, falait és ezeket mintegy 4 m széles, 3-4 méter mély sziklába vágott árokkal kerítve be. A Kompolthyaktól a XVI században az Országh család kezébe került várat valószínűleg a török rombolta le.
Megközelítése: Érdemes Recsk felől az erdei úton behajtani a vár felé. Az erdei útnak a várat legjobban megközelíthető pontjától kb. 30 perc túra a meredek hegyoldalon és elérjük a csekély romokat. A sziklába vágott árok jól látható.
Recsk Oroszlán vár címe – google earth link
Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely
A recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely épülete 1943-ban készült el. Jellegzetes alpesi tető emeli ki környezetéből. Az épület belső fa szerkezetét, máramarosi fenyőkből készült eredeti famennyezete teszi rendkívül széppé és érdekessé. Az épület eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült és a mára már megszűnt ércbánya tartotta fenn. Recsk önkormányzata, miután átvette és gyönyörűen felújította az épületet 2000. augusztus 20-án átadta újra rendeltetésének.
Cím: Recsk, Várbükki utca 10.
Recsk bányászati kiállítóhely címe – google maps link
Recski Nemzeti Emlékpark
Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.
Az 1996-ban felavatott Recski Nemzeti Emlékpark a híres-hírhedt recski kényszermunka tábor volt rabjainak állít emléket. Megtekinthető az őrtorony, a rabok elszállásolására épített barakk, valamint a tábor szögesdrótkerítésének egy része. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
Telefon: +36 20 435 0581
Recski Nemzeti Emlékpark címe – google earth link
Tájház
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
Darabos kőfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető hódfarkú cseréppel fedve. Meszelt véghomlokzatán két ablak kihajló tokkal , könyöklőpárkánnyal. Udvari homlokzata hattengelyes, az eredetileg három lakóhelyiség és a búzásház, „hambár` nyílásaival. Tornác, kilencfejezetes faoszloppal, a bejárat előtt magasan elhelyezett lécráccsal.
A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást.
Cím: Recsk, Kossuth L. utca 118.
Recsk tájház címe – google earth link
Barkóczy Kastély
A kastélyt 1890 körül Barkóczy báró építette. A háború után több funkciója is volt. Az 50-es években az ÁVH főhadiszállása, majd különböző állami intézmények működtek itt, utoljára a Mária Oltalma Nevelőotthonnak adott helyt, amelyet a De Szent Paul Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek Rendje működtetett.
Jelenleg magántulajdonban van, rendezvényhelyszín.
Recski Arborétum Jámbortanya
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-re található ez a növénygyűjtemény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos – a múlt században Európa szerte az egyik legnevesebb kertész – alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
Búzásvölgyi tó
54 hektáros mesterséges tó, csodálatos panorámával a Mátrára, és a környékre.
A tó északi része védett terület, vízimadarak fészkelőhelye. Bérletes és napijegyes horgászásra, sátorozásra, kirándulásra alkalmas hely.
A tóban fürödni tilos.
Megközelítése: Eger felől érkezve a főút jobb oldalán Horgásztó tábla jelzi az irányt. A falun keresztül egy hídon át 1,5 km-es műút vezet a tóig. A Szajla felé induló úton a lakott területtől néhány száz méter megtétele után jut el a kiránduló a Búzás-völgyi tóhoz. Az út a halőrháznál válik szét, a recski oldalon végig műút fut a tó partján, majd kövezett földútban folytatódik és kerüli meg a tavat. A tó gyalogosan és járművel is körbejárható.
Búzásvölgyi tó címe – google earth link
Csevice-kút
A csevice források a Mátrában lezajlott utóvulkáni működés következményeként alakultak ki. A szénsavas gázok feltörésük közben vízrétegen pezsegnek át, s közben ízesítik, szénsavval “dúsítják” azt. A “csevice”. szó szláv eredetű, jelentése: savanyú. Recsken a Csevice patak mellett, a Várbükki útról megközelíthető helyen található ilyen forrás. Az Önkormányzat felújította a kutat.
Recski kút címe – google earth link
