Március beköszöntével újra itt a tavasz, életre kel a természet és jönnek a tavaszi ünnepnapok. Bár március elsejével a naptári tavasz már beköszöntött, a csillagászati tavaszra egészen a nap-éj egyenlőségig, 2022-ben március 20-ig kell várnunk. A meteorológiai tavasz viszont csak a növények rügyezésével, virágzásával, és a hőmérséklet tartós emelkedésével látogat el hozzánk.
Számos kultúrában a tavaszi napéj egyenlőség az újrakezdés, megújulás ideje. Elkezdődhet a magvetés, palántázás, a “tavaszi nagytakarítás” életünk minden területén, hogy megtisztulva fogadjuk a beköszöntő új időszakot. A tavaszi nagytakarítás több egyszerű fizikai munkánál. Megszabadulhatunk minden felgyűlt tehertől, szennyeződéstől, az elmúlt hónapok komorságától. Ébredjünk mi is a természettel!
Kertészkedjünk, ültessünk növényeket, hogy nyár végén élvezhessük Földünk bőséges ajándékait. (A képek forrása a wikipedia.)
Tavaszi ünnepnapok, hagyományaink
Március 8. Nőnap
A nemzetközi nőnap az első a tavaszi ünnepnapok sorában. A nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet minden év március 8-án tartanak. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, demonstratív nap volt, a női egyenjogúság napja. Külön cikkünket itt találja: nőnap.
Március 12. Gergely napja
Gergely napja a diákság ünnepe, melynek ünneplését IV.Gergely pápa rendelte el, az iskolák patrónusára, I.Gergely pápára emlékezvén. Ezen a napon a diákok maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. E nap régen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanévkezdést ugyanis csak a 19. században vezették be.
Március 15. Nemzeti ünnep
Az 1848. március 15-i forradalom és szabadságharc célja a Habsburgok uralmának megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Pétervásárai kistérség hivatalos megemlékezéseiről itt tájékozódhat.
Március 21. Benedek napja
A csillagászati tavasz kezdete. Szent Benedekről kapta a nevét, aki a bencés rend alapítója. Néhány helyen fokhagymát szenteltek ezen a napon, aminek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
Április 12. Gyula napja
Az év századik napja, ezért száz napnak is nevezik. A délebbi városokban ez féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.
Április 24. Szent György napja
A sárkányölő napja, aki a lovagok, katonák, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Magyarországon az állatokat ekkor hajtják ki a legelőre, újra munkába állnak a juhászok, kanászok. Az ország számos városában Szent György napján tüzeket gyújtottak, melyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.
Húsvét
A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe a Húsvét, Jézus feltámadásának emlékére.
A kereszténység húsvét ünnepét a tavaszi napéj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Az e napot megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, ez virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart.
A barkaszentelés, Nagycsütörtök
Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, amit a pap aztán kioszt a hívek között. Gyakran leszúrták a földbe a barkákat, mondván, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, hogy gyászolják Jézust. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót…), a bő termés reményében.
Nagypéntek – kereszthalál, babonás félelmek
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődtek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok.
Húsvét hétfő – locsolkodás
Napjainkra önálló művészeti ággá fejlődött.
Húsvét hétfő a locsolkodás napja. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürdették őket – sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből. Fehérvasárnap a húsvétot követő vasárnap, a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Egykor a húsvéti Holdban egy nyúl képét fedezték fel. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Pünkösd – a szentlélek kiáradása
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, a Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének kiáradását ünneplik. Eredetileg zsidó ünnep. Ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok: a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza.
Május 1. – Májusfa és a munka ünnepe
Május elsejét a májusfa állítással, a majálissal, és a munka ünnepével kapcsoljuk össze. De mit is ünneplünk ekkor?
Május első napján a hagyomány szerint májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. Több napig tartó fesztiválokat tartottak, ez a majális. A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel fejezték ki, hogy melyik lány tetszik nekik.
A fa állítása eredetileg fallikus szimbólum. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek női szimbólumok.
Manapság is megmaradt a nap vidám, mulatozós jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, májusfát állítanak, körültáncolják. Eredeti formájában a hagyomány már csak kis falvakban van jelen. Számos házhoz már nem a legények, hanem a szülők állítják fel lányaiknak a májusfát.
A munka ünnepe
Végül de nem utolsó sorban a tavaszi ünnepnapok listájában a munka ünnepének eredete már kevésbé közismert. A munkások az 1800-as években átlagosan napi 11-14 órát dolgoztak, s csak a harmincas években merült föl, hogy a munkaidő csökkentésére volna szükség. A gyárakban használt gépek egyre bonyolultabbak voltak, használatuk naponta ilyen hosszú ideig meglehetősen megterhelő volt a munkások számára.
Az Angliában megfogant törekvés ellenére az első munkaidőtörvény csak 1947-ben jött létre, napi 10 órás munkaidővel, melynek elterjedésére 30 évre volt szükség.
1866-ban az I. Internacionálé genfi kongresszusán az alábbi alapelvet fogadták el: “A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé. “, ám e határozat a törvényhozást nem érintette.
Az 1873-as gazdasági válságot követően világszerte egyre gyakrabban jelentek meg a munkásmozgalmi sztrájkok, melyeket karhatalmi erővel igyekeztek lenyomni. Végül 1886 május elsejére már általános sztrájk következett 350 000 munkással. A sztrájkhullám számos konfliktushoz és halálos esethez vezetett.
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, ahol az alábbi határozatot fogadták el: “Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban, oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára…”
Magyarországon május elsejéről először szintén 1890-ben emlékeztek meg.
