Nézzük végig sorrendben, hogy milyen alapvető családtámogatási ellátásokra, adókedvezményre lehetünk jogosultak meglévő, vagy éppen úton lévő gyermekünk után!

1.) Családi adókedvezmény

A családi adókedvezményre már a várandósság betöltését követő 91. napjától jogosultak vagyunk. Ennek igényléséhez szükséges egy szakorvos által kiállított igazolás, amelyen szerepel, hogy az édesanya mikor tölti be a 91. napot. Arra a hónapra, amelyben ez bekövetkezik, a szülők érvényesíthetik is az adókedvezményt.

A munkáltatótól szükséges kérnünk az adókedvezmény érvényesítéséhez egy formanyomtatványt, vagy megkereshetjük az aktuálisat a NAV oldalán. Ahhoz, hogy az édesapa/élettárs érvényesíthesse, közös lakcím szükséges. A kitöltött nyilatkozatot a mellékletekkel együtt kell benyújtani munkáltatónknak.

Eltartottak száma az igényelhető családi adókedvezmény összegének vonatkozásában
1 eltartott esetén maximum 66.670 Ft/hó
2 eltartott esetén maximum 133.330 Ft/hó
3 és minden további eltartott esetén 220.000/hó

Ez a jelenlegi minimálbér esetében:
200.000Ft esetén gyermek nélkül a nettó bér 133.000 Ft/hó.
1 eltartott esetén 10.000 Ft/hó, így a nettó havi bér 143.000 Ft lesz.
2 eltartott esetén 40.000 Ft/hó, így a nettó havi bér 173.000 Ft lesz.
3 és minden további eltartott esetén 99.000/hó, így megmarad a teljes bruttó bér, amely 200.000 Ft/hó.

A garantált bérminimum esetében:
260.000 Ft a havi bér, ennek nettója gyermek nélkül 172.900 Ft.
1 eltartott nettó bér 182.900 Ft
2 eltartott esetén a nettó bér 212.900 Ft
3 és minden további eltartott esetén pedig a teljes összeg, azaz 260.000 Ft.

Amennyiben a magzati adókedvezményt, vagy családi adókedvezményt év közben valamilyen oknál fogva nem érvényesítettük, ezt adóbevallásunkban módosíthatjuk utólag is. Amikor megkapjuk a NAV tervezetét, vagy adóbevallást készítünk, lehetőségünk van kiegészíteni hiányosságainkat, így később egy összegben kapjuk meg az elmaradt kedvezményünket.

2.) Egyszeri anyasági támogatás a szülést követően

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandós gondozáson vett részt, s ezt igazolni tudja (várandós gondozási könyvben a megjelenést igazoló orvos bélyegzőivel).
Az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.
A gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

Nem jár anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

Az anyasági támogatás összege 2022-ben 64.125 Ft, ikergyermekek esetén 85.500 Ft gyermekenként.

A támogatás iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani!

Az anyasági támogatás iránti igény benyújtása az „Kérelem anyasági támogatás megállapítására” című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatvány tartalmazza a kérelemhez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.

Amennyiben van ügyfélkapunk, a Magyar Államkincstár e-ügyfél szolgáltatása lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést. Online kitölthetjük, és el is küldhetjük az űrlapokat, és egyszerűen csatolhatjuk a szükséges mellékleteket.

Az e-ügyfél portál ezen a linken érhető el.

3.) Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

A gyermek után járó nevelési ellátás, vagy iskoláztatási támogatás néven kerül folyósításra. A családi pótlék igénylésére jogosult a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, vagy a vele együtt élő házastárs.

Az ellátást igényelheti az a személy is, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A szülővel együtt élő élettárs akkor igényelheti a családi pótlékot, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Jogosult továbbá:
a nevelőszülő, a gyám,
akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.

Összege 2 szülő esetén

1 gyermek után 12.200 Ft/hó,
2 gyermek után 26.600 Ft/hó (13.300 Ft/gyermek),
3 gyermek után 48.000 Ft/hó (16.000 Ft/gyermek).

Összege 1 szülő esetén

1 gyermek után 13.700 Ft/hó
2 gyermek után 29.600 Ft/hó (14.800Ft/gyermek)
3 gyermek után 51.000 Ft/hó (17.000 Ft/gyermek).

Emelt összegű családi pótlékra jogosult a szülő, amennyiben gyermeke tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos. Megállapításához szakorvos által kiállított igazolás szükséges.
Ennek összege 2 szülő esetén 23.300 Ft/gyermek, 1 szülő esetén pedig 25.900 Ft/gyermek.

Amennyiben a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válik, a családi pótlék összege 20.300 Ft lesz.

Nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

4.) CSED/GYED/GYES

CSED – A csecsemőgondozási díj

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A CSED időtartama (24 hét) alatt nem lehet keresőtevékenységet végezni.

A szülő nő helyett jogosultságot szerezhet továbbá:
  • az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a gyermek gondozásba vételének napjától),
  • az a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti – családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza (a gyám kirendelésének napjától),
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig),
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal (az elhalálozás napjától),
  • az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól az örökbe fogadni szándékozó nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig),
  • aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az elhalálozás napjától),
  • vagy a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe (a gyermek gondozásba vételének napjától),
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő felügyeleti joga megszűnt

A CSED összege csecsemőgondozási díj a naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a.

Az így megállapított összege személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget az ellátást megállapító szerv levonja.

A csecsemőgondozási díj után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

Álláskeresési ellátásban részesülők csecsemőgondozási díjának összege. Ha a jogosultság az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.

Hol igényelhetjük?

Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

Visszamenőleg is jár?

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Ha nincs meg a biztosítotti idő

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.

További információ

GYED – Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

– biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
– csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül:

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő (kivéve, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon gyermekre tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, akire tekintettel nevelőszülői gyermekgondozási díjra is jogosulttá vált.)

A diplomás gyed

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:
1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben – a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével – teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.
3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Diplomás gyed-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében az 1., 4.-6. pontban meghatározottak fennállnak.

Mennyi ideig jár?

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig.

A GYED összege

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka. A maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2022. évben 200.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet, így a 2022. évben maximum havi bruttó 280.000,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a gyermekgondozási díjat a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A diplomás gyed havi összege:

– a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2022. évben: 200.000,-Ft) 70 %-a,

– a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2022-ben: 260.000,-Ft) 70 %-a.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani, mely a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a “Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon.

További információ

GYES – gyermekgondozást segítő ellátás

A korábbiakkal azonos feltételekkel, a gyermek 3. életévének betöltéséig jár, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig.
Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életévének betöltéséig folyósítható.

Összege bruttó 28.500 Ft/hó.

Az igényléshez szükséges nyomtatvány innen letölthető.

További információ

5.) Gyermeknevelési támogatás

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.
A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a gyermekek száma három alá csökken.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatás összege a gyermekek számától függetlenül havi 28.500 Ft.

Ennek igénylésére is lehetőségünk van a Magyar Államkincstár e-ügyfél alkalmazásában. Az ellátáshoz szükséges nyomtatvány innen tölthető le.

Az ellátásokra vonatkozóan tört hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

6.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át (41.325 Ft)
  • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza,
  • vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos,
  • vagy a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek:

– középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
– felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be; és
a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.);
– az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A támogatás mértéke

Annak a gyermeknek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják, bölcsődében, óvodában, iskolában (a nyári szünet idejére is), nyári napközis otthonban, fogyatékos gyermekeket ellátó intézményekben ingyenes étkezést kell biztosítani, évente kétszer természetbeni támogatást kap Erzsébet utalvány formájában, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket is igénybe vehet.

Hol és hogyan igényelhető?

A bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely (ahol életvitelszerűen tartózkodik) – szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A kérelem a kormányablakokban is előterjeszthető. Az ellátás igényléséhez rendszeresített formanyomtatvány a kormányzati portálokon (http://kormany.hu valamint a http://csaladitudakozo.kormany.hu oldalakon), továbbá az önkormányzatok honlapjain kerül közzétételre.

A nyomtatvány papír alapon is elérhető valamennyi polgármesteri hivatalnál. Az igénylést évente újra be kell nyújtani.

További információ

 

Kérjük a fentiek kapcsán jogi tájékoztatónk tudomásul vételét.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Previous post Tavaszi nagytakarítás Bükkszéken
Next post Szemétszedés Mátraderecskén